Hírek Kiemelt hírek Térség

„Micsoda, hogy ingyen segítenek, tanácsot adnak?”

„Micsoda, hogy ingyen segítenek, tanácsot adnak? Hát ez nagyon jó, kipróbáljuk!” – így reagált Ződi-Sipos Mária, a CreatIT Solutions Kft. ügyvezetője, amikor először hallott a Széchenyi Programiroda szolgáltatásairól. Férjével közösen alapított cége a kezdeti lendületet követően stagnálni kezdett, de hála a munkahelyteremtő GOP-os pályázatnak és a Programiroda ingyenes segítségének, tovább tudtak fejlődni. Nyolc éve töretlenül működik, 11 fiatalnak ad munkát a komoly sikerekkel büszkélkedő, külföldi piacra betörni készülő, főleg a virtuális valóság technológiára specializálódott magyar vállalkozás.

– Honnan jött a vállalkozás ötlete? Meséljen a cég indulásáról!
– Marketing menedzserként dolgoztam a HVG Állásbörzénél, amikor 2009-ben találkoztam az akkor webfejlesztő szabadúszóként kisebb-nagyobb cégeknél munkát vállaló férjemmel. Elég hamar egymásra találtunk szellemileg és szakmailag is, előálltunk az ötlettel: ha már olyan ügyesnek gondoljuk magunkat a saját szakmánkban, csináljunk valamit közösen is. Így született meg a közös vállalkozás terve, elhatároztuk, hogy ő a fejlesztési vonalat viszi, én a kreatívat: a marketinget és a PR-t. Az ötletet hamar tett követte, megismerkedésünk után fél évvel céget alapítottunk. Másfél évvel később lendült be az üzlet, amikor is már annyi megrendelésünk volt, hogy komolyabban kellett foglalkoznunk a céggel. Családi támogatásnak köszönhetően adódott továbbá a lehetőség, hogy Budapestről Szegedre költözzünk, a határ menti városban már mindketten főállásban a CreatIT-tal foglalkoztunk.

– Mennyire volt nehéz útjára indítani a céget? Melyik volt a legnehezebb időszak a cégalapítást követően?
– Amikor volt már annyi megbízásunk, hogy ketten nem tudtuk elvégezni a feladatokat, viszont nem volt még annyi tőkénk, hogy főállásban kollégákra ruházzunk be. Nehéz volt a balanszírozás, éreztük, hogy ez az a pont, amikor vagy kiugrunk, vagy bukjuk az egészet. Szerencsére a nehézséggel együtt jött két segítség is. Diákokat kezdtünk alkalmazni, és kitaníttatni, nem tapasztalatot kerestünk, hanem kompetenciát, ami nagyon jól működött. Szerencsére a Szegedi Tudományegyetemen elég jó az informatikus-képzés, a gyakornoki programon keresztül nagyobb merítésre volt lehetőségünk. Sajnos ez a nagyobb merítés ma már nem igaz, nagyon kicsi a munkaerő-kínálat, nehéz megtalálni a jó embereket, de az induláskor szerencsénk volt. Több akkor talált kollégánk azóta is velünk dolgozik. Másik segítségünk a GOP-2.2.4-12-2012-0242-os pályázat volt, aminek hála főállásban is tudtunk kollégákat alkalmazni. Ettől kezdve szépen növekedett a cég.

– Ezt a pályázatot a Széchenyi Programiroda segítségével nyújtották be. Hogyan találtak a cégre?
– Pár évvel ezelőtt Szegeden a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamarában volt egy fiatal vállalkozóknak szóló rendezvény, ahol előadást tartottak a Programiroda munkatársai is, itt hallottam a cégről. Micsoda, hogy ingyen segítenek, tanácsot adnak? Hát ez nagyon jó, kipróbáljuk! – gondoltam. És bevált.

– Egészen pontosan mely projektben működött együtt a Széchenyi Programiroda (SZPI) és a CreatIT Solutions Kft.?
– Öt-hat éve tartom a kapcsolatot Tóth Andreával, a Széchenyi Programiroda szegedi tanácsadójával. Amikor kijött a korábban említett, munkahelyteremtést szolgáló GOP-os pályázat, azt gondoltuk, hogy remek lehetőség a cég stabilitásának megteremtésében. Pályázatíróhoz nem akartunk fordulni, tudok írni, el tudom olvasni a kiírást, mi baj lehet, miért ne próbálnánk meg – gondoltam. A pályázatot végül megnyertük. Később annyira belejöttünk, hogy még két DAOP-os pályázatot is sikerült elnyernünk. Legutóbb a GINOP külpiacra lépést támogató projektet nyújtottuk be, jelenleg az elbírálásra várunk.

– Említette a pályázatírókat. Miben más az SZPI nyújtotta segítség, mint amit a pályázatíró cégek tudnak adni?
– Még a legelső pályázatunk előtt apósomék cége igénybe vett egy pályázatíró társaságot. Azt láttuk, hogy igazából nem adtak érdemileg a pályázathoz semmit, többnyire adminisztrációs munkát végeztek, nem gondolkodtak együtt velünk például a szövegezésben, tervezésben sem. Azt gondoltuk, hogy adminisztrációs munkáért vétek ennyit fizetni, így a következő pályázatot megpróbáltuk egyedül, az SZPI ingyenes segítségét igénybe véve beadni.

– Hogyan és konkrétan miben segített az SZPI munkatársa?
– Nagyon sokat segített ellenőrzésben, illetve különböző számításokban. Valahogy a rendszer számolása költség-forrás oldalon mindig más, mint az én Excelem számítása, mert a két program valamiért nem ugyanúgy kezeli a tizedes törteket, így itt mindig elakadtam. Segített továbbá eldönteni, hogy egyáltalán megfelelünk-e a kiírásnak, de nem tagadta meg a segítségnyújtást az apró technikai dolgokban sem. Volt, hogy éjfélkor pontokba szedtem a rengeteg kérdésem, a Programiroda tanácsadója másnap napközben már válaszolt is az e-mailemre. Bármikor kereshettem, nagyon gyorsan reagált, ha kellett, eljött, nagyon lelkiismeretesen és jól végezte a munkáját, szerintem többet is adott, mint amennyit kellett volna a munkaköréből adódóan. Nagyon jól együtt tudtunk dolgozni, örülök, hogy megtaláltam ezt az irodát.

– Rengeteg, a CreatIThoz hasonló tevékenységi körrel rendelkező cég működik Magyarországon is. Mi az, amiben más a CreatIT, mint a többi hasonló tevékenységű cég?
– Az első tevékenységi körünk a webfejlesztés és a marketing volt. Nem sokkal később bejött egy kiterjesztett valóság technológián alapuló megbízás, amit miért ne alapon elvállalt a férjem. Mindketten láttuk benne a fantáziát, én, mint marketinges azt gondoltam, hogy az Y-generációt nagyon jól meg lehet vele szólítani kiállításokon, vásárokon, és jól eladható. A férjem fejlesztőként azt látta, hogy nem sokan foglalkoznak ezzel a technológiával Magyarországon, így erre pozícionáltuk a céget, ennek csatolt részei pedig megmaradtak, mint tevékenységi körök. A virtuális valóságon alapuló technológia lett a fő irány, ebben tudunk igazán egyedülállót alkotni, egyedi fejlesztéseket tudunk készíteni ügyfeleinknek. A dobozverziókra sokszor nem lehet az ügyfelek igényeit adaptálni, így ez az egyediség lett a mi kiugrási pontunk. Ma már eljutottunk oda, hogy sokszor a saját konkurenciáink alvállalkozóiként oldunk meg projekteket.

– A külföldi példákon túl, mi volt az oka, hogy fantáziát láttak a kiterjesztett valóság technológiában?
–  Sokat foglalkoztam nyomtatott sajtóval, eredetileg újságíróként végeztem, később, amikor marketinget tanultam, akkor is inkább az offline irány felé orientálódtam az elején. Az akkori munkám során azonban láttam, hogy az offline média vonzereje csökken, keresi a kitörési pontokat. Azt gondoltam, hogy az újságra, vagy a kiadványra helyezett, további információk szerzésére alkalmas tartalom – legyen az hirdetésekhez kapcsolt videó, interjú vagy promóciós játék – igényként előbb-utóbb megjelenik a piacon. Az applikáció segítségével mérni lehet, hogy hány emberhez jut el a tartalom, vagy akár egy reklám, ami remek eszköz a hirdetők bevonzásában is. Mi már 2009-2010 felé gondolkoztunk a kiterjesztett valóságban, de akkor még nem volt érett hozzá a technológia, nem volt elterjedt az okostelefonok használata sem. Mostanra jutottunk el odáig, hogy technológiailag gyönyörűen megvalósítható, így most kezdett el érdeklődni a nyomtatott média is a kiterjesztett valóság iránt. A könyvkiadásban hamarabb elkezdődött ez a folyamat.

– Miben látják az érvényesülés titkát a piacon? Mennyiben számít az egyediség?
– Nagyon jó helyünk van munkaerő szempontjából Szegeden, jó, hogy itt van közel az egyetem. Ár-érték arányban – pont azért, mert vidékiek vagyunk – is jók tudunk lenni a versenytársakhoz képest, hiszen nem pesti árakkal dolgozunk, külföldön is jó minőséget tudunk jó áron nyújtani. Nehéz viszont, hogy nem terméket, hanem szolgáltatást kínálunk, így nem állandó, és nem tervezhető bevételünk van, ami miatt folyamatosan balanszírozni kell, hogy megfelelő számú megrendelésünk legyen, és visszatérő ügyfeleket tudjunk szerezni. Kicsit sakkjátszma az egész.

– Van-e a cégnek valami egyedi fejlesztése, olyan, amit csak a CreatIT-ra jellemző, és korábban sehol sem használták?
– Minden megrendelésünk egyedi fejlesztés, kivéve a webes munkákat, ott sok esetben az ügyféligények alapján keretrendszerekre, sablonokra építünk, de mind a virtuális-, mind a kiterjesztett valóság alkalmazások egyedi fejlesztések, nincs belőlük még egy.

– A virtuális valóságot már az ingatlanpiacon is alkalmazzák. Önöknek is van ilyen fejlesztésük?
– Vannak már a piacon olyan szolgáltatások, amelyek segítségével az ingatlan 360 fokban körbejárható, ezt most az adott cég igényeinek megfelelően továbbgondolva szeretnénk lefejleszteni. Az ingatlanügynöknek adunk egy hardvereszközt, amellyel körbepásztázhatják az ingatlant. A kész, felhő alapú verziót fel tudják tölteni online felületre, és mindenhol meg tudják osztani.

– Termékbemutatás a kiterjesztett valóság segítségével. Mit takar ez pontosan?
– A kiterjesztett valóságot jellemzően vásárlásra ösztönzésre, promóciós célokra használják, elsősorban plázákban, bevásárlóközpontokban. Elsődleges szerepe, hogy megfogja, és ne eressze a figyelmet. A járókelők például kihelyezett vetítőn látják magukat, interakcióba léphetnek 3D modellekkel vagy akár konkrét termékekkel. Vagy ott van például az interaktív tükör, amelynek segítségével a ruhadarab megérintésével, és öltözés nélkül fel lehet próbálni a kiválasztott ruhát.

– Mennyire elterjedt az utóbb említett okostükör?
– Külföldön jobban, nálunk azért sokkal kevésbé. Készítettünk már ilyen tükröt, nagyon népszerű volt, a vásárlók innovatívnak érezték a technológiát.

– Hogyan születik egy-egy applikáció ötlete?
– Külföldről sokat adaptálunk, ott már egyre elterjedtebbek ezek a fejlesztések. Továbbgondoljuk, kiegészítjük, és plusz elgondolást viszünk a már létező ötletekbe. De természetesen rengeteg egyedi fejlesztésünk is van, csak a képzelet szab határt a kiterjesztett-, és a virtuális valóság alapú fejlesztéseknek. A módszer kiválóan alkalmazható akár a logisztikában, akár a szórakoztatóiparban is. Nagyon sok belső, még le nem fejlesztett ötletünk is van, ilyen például a tavaly hírlevélben kiküldött „rendezd be a saját otthonodat” applikáció-terv. Ötletünk megszületését követően, egy évvel később az egyik nagy lakberendezéssel foglalkozó cégnek is eszébe jutott az ötlet, és remek grafikával piacra is dobták az applikációt. A férjemnek 100-as listája van az ötletekről, az utóbbi években ezek jó részét meg is valósították – vagy mi, vagy mások.

– Nagyon gyors az ötletpörgés, biztos bosszantó lehet, ha megszületik egy remek ötlet, de azt már más kitalálta, és le is fejlesztette.
– Párszor már előfordult ilyen, de mindig azt mondom, hogy ez csak megerősíti, hogy jó úton járunk, innovatív ötleteink vannak.

– Jelenleg hány munkavállalót foglalkoztat a cég?
– 11-en dolgoznak nálunk, ebből öt alkalmazott főállásban, négy diákmunkásunk van iskolaszövetkezeten keresztül, és 2-3 állandónak mondható alvállalkozónk.

– Mennyi árbevétellel rendelkeznek?
– Tavaly 35 millió forint árbevételünk volt, többre számítottunk év végére, de aztán kisbabánk született, így kiestem a körforgásból.

– Ennyit számít a marketing?
– Igen, valószínűleg. Idén megcéloztuk az 50 millió forintos árbevételt. Sosem növekedtünk meredeken, szép egyenletesen nőtt mindig a cég bevétele.

– Ha jól tudom, tervezik a nemzetközi piacra lépést. Hol tart ez a folyamat?
– Eddig nem hirdettük se a céget, se a szolgáltatásokat, jöttek magától ajánlások útján az ügyfelek. Mindig is büszke voltam, hogy sosem volt külön marketingbüdzsénk, nem foglalkoztunk a cég promóciójával egészen tavalyig, amikor is arculatot váltottunk, elkészült az új honlap, majd a hozzá kapcsolódó videók, kiajánlók, névjegykártyák. Arra törekedtünk, hogy profi arculata legyen a cégnek, amivel akár külföldön is képviselni tudjuk magunkat. Mivel a munkaerőlétszám már akkora, hogy ezt fenntartani folyamatos munkát igényel, azt gondoltuk, hogy már nemcsak a magyar piacon kell érvényesülnünk, hanem külföldön is, hiszen ár-érték arányban is jók tudunk ott lenni. A munkatársaink angolnyelvtudása is most van azon a szinten, hogy operatív problémákról nem jelent nehézséget a kommunikáció az ügyfelekkel. Beadtunk továbbá nemzetközi piacra lépést segítő GINOP-os pályázatot is, aminek egyelőre még nincs eredménye. Két szakmába vágó, nemzetközi rendezvényen is részt vettek munkatársaink Bécsben és Bristolban. A rendezvényeknek hála, nagyon sok partnerkapcsolatra tettünk szert, nagyon sok ügyféllel a mai napig tartjuk a kapcsolatot, megrendelésünk is volt már. Emellett elkezdtük megkeresni a nagy reklámügynökségeket, nemzetközi IT- és konkurens cégeket, hogy alvállalkozóként, együttműködő partnerként hogyan tudnánk az ő munkájukba bekapcsolódni. Ez, bár látszólag lassan halad, jó irány lesz a cég jövőjére nézve.

– Mire a legbüszkébbek a cég kapcsán?
– Hogy kicsi a fluktuációnk, aki hozzánk jön dolgozni, és beillik a csapatba, nagyon sokáig is marad. Az is nagyon jó érzés, hogy a kollégák ugyanolyan motiváltak, mint mi, szenvedélyesen szeretik, amit csinálunk, és nagyon jó együtt dolgozni velük. Pozitív a hangulat és a csapatszellem is, szeretem, hogy ilyen családias brigád alakult ki. Nagyon jó, hogy stabil vállalkozást tudtunk létrehozni, ami hosszútávra tervezhetően működőképes. A CreatIT az első gyermekünk, aztán jött a most négyéves, és a négy hónapos.

– Kiknek, milyen cégeknek ajánlaná az SZPI szolgáltatásait?
– Bárkinek, aki úgy gondolja, megpróbálja önállóan a pályázatírást, vagy akinek nincs rá költségkerete, vagy van affinitása, és vállalkozó szelleme a pályázatíráshoz.

– Mi az, ami elengedhetetlen egy sikeres pályázathoz?
– Jó ötlet, pontos terv, odafigyelés, körültekintés, alaposság.

 

Konopás Noémi

 

Vélemény, hozzászólás?