Hírek Kiemelt hírek Szentes

Kultúra Napja Szentesen (13.)

A Szentesi Művelődési Központ szervezésében, a Magyar Kultúra Napja alkalmából január 30-án Poszler György tanár tartott előadást Kölcsey Ferenc életéről a Szecessziós Házban.

Először arról beszélt az előadó, mennyire helyes volt az akkori döntéshozók elhatározása, hogy a Himnusz megszületéséhez kötik a Magyar Kultúra Napját.

 

 

Ezt követően a költő halálának 180. évfordulója alkalmából részletesen beszélt  az irodalmár, politikus és nyelvújító, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának, a Kisfaludy Társaság alapító tagjának életpályájáról.

Szóba hozta a nyelvújításban és a Kazinczy-körben betöltött szerepét. Ezzel kapcsolatban említette, hogy Kazinczy felkérésére Szemerével közösen írták a Felelet a Mondolatra című pamfletet – válaszként az ortológusok támadására (Mondolat). Tulajdonképpen ez a munka tette országosan ismertté nevét.

Kazinczyt hosszú időn keresztül mestereként tisztelte, viszonyuk az 1820-as évektől hidegült el (levelezésük, mely korábban szinte folyamatos volt, már 1817-ben megszakadt). A mester nem értett egyet tanítványa irodalmi és politikai szemléletváltásával, a romantika és a politikai radikalizmus felé fordulásával. Mégis koporsójánál Kölcsey mondta a búcsúztató beszédet.

Kölcsey a reformkori magyar politikai élet egyik kimagasló egyénisége volt, az 1820-as évek végétől kezdve aktívan politizált, az 1832–36-os országgyűlésen Szatmár megye követe volt az alsóházban. Országgyűlési beszédeit őrzi Országgyűlési naplója. Több fontos kérdésben – jobbágyfelszabadítás (örökös megváltás), magyar nyelvhasználat, vallási türelem, szólásszabadság, az úriszék eltörlése – mondott beszédei nemcsak a magyar reformkori politikai élet fontos dokumentumai, hanem a szónoki beszéd gyönyörű példái is egyben.

 

 

Bár törékeny alkata ennek ellentmond, de kérlelhetetlen érvelése, szónoki stílusa, haladó eszmeisége a politikai ellenzék és az országgyűlési ifjak egyik kedvencévé tette. Tevékenységét sem az udvar, sem megyéje konzervatív vezetése nem nézte jó szemmel, s még az országgyűlés berekesztése előtt visszavonták követi megbízatását.

1835-től szinte remetei magányban élt családi birtokán (kb. 200 holdon gazdálkodott), Szatmárcsekén. A közéletből való kényszerű visszavonulás nem jelentett Kölcsey számára szakítást a politizálással, alkalmanként Pestre utazott, hogy részese legyen a pezsgő társadalmi életnek.

Nagyon fiatalon, 1838 augusztusában, 48 éves korában halt meg.

 

 

 

Vélemény, hozzászólás?