Hírek Kiemelt hírek Szentes

Hová helyezhetjük Szentes értékeit?

A magyar nemzeti értékekről és hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény 2012. április 11-én került kihirdetésre, amelyben többek között rögzítették, hogy a nemzeti értékek megóvandó értékek, azonosításukban, rendszerezésükben, adataik nyilvántartásba vételében és folyamatos frissítésében, gondozásában a települési- és a megyei önkormányzatok, a települési, a megyei és az országos nemzetiségi önkormányzatok, illetve a hatáskörrel rendelkező állami szervek vesznek részt.

Azóta öt év telt el, így hát érdemes egy összegzést tenni: az elmúlt fél évtized alatt mennyire sikerült a környezetünkben található valódi értékeket „egy helyre” terelni, és kategorizálni.

Azzal kezdhetjük a „beszámolót”, hogy a szentesi képviselőtestület (nagyon gyorsan) 2013 májusában már hozott határozatot e témában. Áttekintette a helyzetet, majd úgy határozott, hogy nem kíván létrehozni önálló Települési Értéktár Bizottságot, de e bizottságra vonatkozó feladatok ellátásával megbízta a Művelődési, Oktatási, Ifjúsági és Sportbizottságot.

Ettől fogva tehát ennek a grémiumnak a feladata, hogy szervezze a településen fellelhető nemzeti értékek azonosítását, létrehozza az itt található értékek adatait tartalmazó gyűjteményt, és megküldje azt a megyei értéktárba. Mielőtt ebbe a munkába bepillantanánk, érdemes tisztázni, hogyan viszonyulnak egymáshoz, hogyan rangsorolhatók nemzeti értékeink. Ezt leginkább egy piramishoz hasonlíthatjuk:

(Fotó: Hungarikumok Gyűjteménye)

= A Szentesi Települési Értéktár:

A Szentesi önkormányzat területén fellelhető nemzeti értékek adatait tartalmazó gyűjtemény. Jelenleg a következők tartoznak ebbe a kategóriába:

+ Szentesi Rózsa Naspolya (agrár- és élelmiszergazdaság)

+ Kálvária-domb és épített környezete (épített környezet)

+ Széchenyi-liget és épületei (épített környezet)

+ Szentesi Megyeháza (épített környezet)

+ Petrák Krónika (kulturális örökség)

+ Szentesi feketekerámia (kulturális örökség)

+ Szentesi Református Ekklézsia Históriája I-II. (kulturális örökség)

+ Szentesi Református Nagytemplom és környezete

+ Hősök erdeje (természeti környezet)

+ Szentesi Olimpiai tölgy (természeti környezet)

+ Vasúttörténeti Alapítvány Szentesi Motorgarázs – Gépészeti gyűjteménye

+ Kovács Ivánné bútorfestő, népi iparművész zsűrizett alkotásai (kulturális örökség)

Képgaléria a szentesi települési értéktárról:

+ Szentesi feketekerámia (kulturális örökség)
+ Szentesi Olimpiai tölgy (természeti környezet)
+ Széchenyi-liget és épületei (épített környezet
+ Petrák Krónika (kulturális örökség)
+ Kálvária-domb és épített környezete (épített környezet)
+ Vasúttörténeti Alapítvány Szentesi Motorgarázs – Gépészeti gyűjteménye
+ Hősök erdeje (természeti környezet)
+ Szentesi Református Nagytemplom és környezete
+ Szentesi Megyeháza (épített környezet)
+ Kovács Ivánné bútorfestő, népi iparművész zsűrizett alkotásai (kulturális örökség)
Szentesi paprika
navigate_before
navigate_next

 

 

= A Szentesi fekete kerámia a megyei értéktárban szerepel.

= A Kiemelkedő Nemzeti értékeink között tartják nyilván a Szentesi paprikát.

(Kiemelkedő nemzeti érték: olyan nemzeti érték, amely nemzeti szempontból meghatározó jelentőségű, a magyarságra jellemző és közismert, jelentősen öregbíti hírnevünket, növelheti megbecsülésünket az Európai Unióban és szerte a világon, továbbá hozzájárul új nemzedékek nemzeti hovatartozásának, magyarságtudatának kialakításához, megerősítéséhez.)

A jövőre vonatkozóan érdemes megemlíteni, hogy a  hungarikummá nyilvánítás egy a piramisépítéshez hasonló, alulról építkező, többlépcsős folyamat, melyet bárki kezdeményezhet a megfelelő formanyomtatvány illetékes bizottsághoz történő benyújtásával.

Végül egy megfontolandó JAVASLAT: a város idegenforgalmi fejlesztésének egy jól érzékelhető mozgatórugója lehetne egy állandó „kiállítás” (például a Szentes Házban), melynek keretében az ide látogatók átfogó információt és képet kaphatnának a város nemzeti értékeiről.

Vélemény, hozzászólás?